Péntek délután tömeggyűlést tartottak Havannában az amerikai érdekképviselet előtt a Malecón parton. A kubai lakosság az év végén jelzést akart küldeni a világnak és különösen az USA-nak. Becslések szerint félmillió kubai követelte az amerikai blokád megszüntetését és Kubának a „terrorizmus állami támogatóinak” listájáról való levételét.
A megmozduláson számos kormánytag és az ország vezető személyisége vett részt. A Kuba Szolidaritás Mozgalom tagjai Németországból és más országokból is jelen voltak, hogy kifejezzék nemzetközi szolidaritásukat.
Különösen sok fiatal vett részt. Köztük volt a 24 éves Julio Emilio Morejón, a diákszövetség korábbi elnöke. A kubai nép felvonulása „több mint fontos, ezekben az időkben elengedhetetlen”. Fiatalemberként „alkalma nyílt arra, hogy sok kubai nevében megerősítse, hogy az akadályok és az amerikai kormány nyomása ellenére is megvédjük Kuba szabadsághoz, függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogát. Abban a bizonyosságban menetelünk, hogy jogunk van megvédeni minden jogunkat egyénként és nemzetként”.
Szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt Barack Obama akkori amerikai elnök bejelentette a politika megváltoztatását: „Ma Amerika úgy döntött, hogy ledobja a múlt béklyóit egy jobb jövő érdekében – a kubai nép, az amerikai nép, az egész félteke és a világ számára”. De aztán a Donald Trump és Joe Biden vezette kormányok ismét szigorítottak a blokádpolitikán.
Bár a következő Trump-kormányzat és Marco Rubio külügyminiszter-jelölt valószínűleg keményen fellép majd Kubával szemben, a szuverenitását és forradalmi folyamatát védő kubai nép ellenállása folytatódni fog – hangzott el a nagygyűlésen. A Kubai Kommunista Párt napilapja, a Granma a következő főcímmel jelent meg: „Egy menet, amely antiimperialista volt!”.
Nem sokkal korábban 116 kubai civil szervezet és 14 társadalmi mozgalom szintén az amerikai politika megváltoztatását követelte egy Bidenhez intézett nyílt levélben: „Ez a levél, amelyet a kubai civil társadalmat széles körben képviselő mozgalmak, hálózatok, csoportok és társadalmi szereplők írtak alá, azt követeli, hogy Kubát vegyék le a terrorizmust támogató államok listájáról”.
Trump ugyan visszahelyezte Kubát erre a listára, de ezt „önkényesen és, mint köztudott, politikai indíttatásból” tette. Biden azonban felelős azért, hogy ez továbbra is fennmaradt, bár a listára kerülés azzal a hatással jár, hogy Kuba nem férhet hozzá a külföldi pénzügyi és banki intézményekhez, valamint a fizetési ügynökségekhez. Ez súlyos csapást mér a turisztikai ágazatra, és kárt okoz Kuba külföldi üzleti kapcsolatainak.
Az aláírók arra panaszkodnak, hogy családjaik nagyon szenvednek ennek a politikának a következményeitől, és hogy „elviselhetetlen fájdalmat és kárt” szenvednek. Rámutatnak az USA-ba irányuló, legális és illegális kivándorlás erőteljes növekedésére is.
„Kuba nem terrorista állam. Egyáltalán nincs bizonyíték az ellenkezőjére vonatkozó állítások alátámasztására, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége és számos ágazat, köztük az amerikai kormány számos szakosított szerve is elismert, amelyek egyébként nagy jelentőséget tulajdonítanak a Kubával való szakmai együttműködésüknek e csapás elleni küzdelemben” – olvasható a levélben.
Forrás: Prensa Latina
